Mesetorna - Mesés tartásjavító gyakorlatok Mészöly Ágnes
Szív és Lélek – Ikermese Vámos Miklós
A dal ugyanaz marad - Dalszövegek kicsiknek és nagyobbaknak Bródy János
Karácsonyi mesék - Ünnepi történetek az egész családnak
Mellimolli - Mozgásfejlesztő mesekönyv "szenzoros" gyerekeknek Stephens-Sarlós Erzsébet
Világváltó nevenincs II. - Csillagvitéz Adorján Viktor
Ne add fel soha! - Dr. Karikó Katalin küzdelme a jövő vakcinájáért Debbie Dadey, Juliana Oakley
Fagyott világok - Élet az Arktisz és az Antarktisz jeges birodalmában Jason Bittel
Pumukli és Eder mester - Ellis Kaut
Snöfrid Virágvölgyből Andreas H. Schmachtl
Mirkó király Benedek Elek
Pumukli az iskolában Ellis Kaut
Mókus és Medve - Mi folyik itt? Andreas H. Schmachtl
Álomjáró Márton Majoros Nóra, Maros Krisztina
Ablakos Keress, találj, mesélj! Városban Susanne Gernhauser
Testvérek vagyunk - Mit? Miért? Hogyan? Andrea Erne
Szerszámok - Mit? Miért? Hogyan? Mini 65. Daniela Prusse
120 rövid esti mese
Rókazsolt és a különleges kedd Rádai Andrea
Lengemesék 3. - Ősz a Nádtengeren (új kiadás) Berg Judit
Kis séfek nagy kalandja - Fedezd fel a vegán ízek birodalmát! Dankóné Reisinger Magdolna
Színház a félhold árnyékában - Abszolút töri Mészöly Ágnes
Bolygómentő szakácskönyv konyhai mágusoknak Nagy Réka
Első kertem - Kíváncsi kertészpalántáknak Livi Gosling
Bibliai kézikönyv gyerekeknek Carol J. Smith-Terry Jean Day-Tim Dowley
Csodalámpa - Mesék a világ minden tájáról Benedek Elek
Mágikus világok Johanna Basford
Magyar népmesék nagykönyve Lengyel Orsolya
Karácsony a Roxfortban J. K. Rowling
Világkóstoló - A gőzgombóctól a sáfrányos palacsintáig Kalas Györgyi
Móra Ferenc
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Leírás