Leírás és Paraméterek
A szabadság filozófiája (új kiadás) Rudolf Steiner
Az idő illata - Filozófiai esszé az elidőzés művészetéről Byung-Chul Han
Szokratész védőbeszéde / A lakoma - Időkapu könyvek Platón
A szóhasadás dióhéjban Grétsy László
Másféle iskolák Vekerdy Tamás
Emlékezz! Lisa Genova
A valóságért vívott háború Dmytro Kuleba, dr. Kaszó Róbert
Lelkünk romjai - Rudas János
Elvesztett szavaink kisszótára - A magyar nyelvből évszázadok alatt kihalt 6250 szó és szójelentés magyarázata Kiss Gábo
A párkapcsolat művészete Josef Kirschner
A manipuláció művészete - Az emberek befolyásolásának nyolc legfontosabb szabálya Josef Kirschner
Családi kirakós - Hogyan lesz darabokból egész? - 18 történet mozaikcsaládokról Megyeri Zsuzsanna
Kis könyv a nagy erényekről - Osiris Könytár (új kiadás) André Comte-Sponville
Várj, amíg eljön az órád Popper Péter
A digitális társadalom nyolc főbűne - Puzsér Róbert kommentárjaival Nagy Róbert
Az agy-test módszer - Mona Delahooke
A harag - Hogyan uralkodjunk az indulatainkon, és használjuk azokat jó célra? Gary Chapman
Második félidő - Életközép - és ami utána jön Bagdy Emőke
A gyanú árnyékában. - A keletnémet és a magyar állambiztonság tevékenysége a Balatonnál (1963–1989) Béresi Ákos
Pokoli főnökök - Munkahelyi vezetők okozta traumák Modla Zsuzsanna
Félhold Németországban - Az iszlámról és a muszlimokról Sausic Attila
A házasság négy évszaka - Állandó megújulásban az örömteli és tartós párkapcsolatért (új kiadás)Gary Chapman
A képmutatásról - Ámítás és önámítás a politikában Paul Lendvai
Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása Németh Ágnes
Holdidő POPPER PÉTER
A rituálhatás - Alakítsd szertartássá szokásaidat, hogy célokat és örömet hozz az életedbe! Michael Norton
Bohém szülők kézikönyve Pamela Druckerman
Rudolf Steiner
Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója, emellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat maradt fenn tőle.
Rudolf Josef Lorenz Steiner 1861. február 27-én született, két testvére volt: húga, Leopoldine és öccse, Gustav. Rudolf gyermekkorát Mödlingben és Pottschahban töltötte. Iskolába Lajtaszentmiklósra és Bécsújhelyre járt.
1890-től a Goethe–Schiller-Archívum állandó munkatársa Weimarban. Részt vesz Goethe természettudományos írásainak újabb kiadásában. Ebben az időben találkozott Hermann Grimm-mel, Ernst Haeckellel és Eduard von Hartmann-nal. 1891-ben a filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen. 1892-ben megjelenik disszertációja Wahrheit und Wissenschaft (Igazság és tudomány) címen.
1902-ben felajánlották neki a Teozófiai Társaság német szekciójának főtitkári tisztségét, amit azzal a feltétellel vállalt el, hogy kizárólag saját nézeteit fogja képviselni. Ebben az időszakban fektette le az antropozófia (antropos: ember, sofia: bölcsesség) alapjait, és ekkor találkozott Christian Morgensternnel és Édouard Schuréval. A Társaság keretein belül tartott előadásaiban 1902. október 6-án hangzott el először nyilvánosan az „antropozófia” kifejezés, az emberiség fejlődéstörténeteként értelmezve. Tevékenysége ezután ennek a fejlődéstörténetnek a kidolgozására koncentrálódott.
1924 őszén egészsége romlásnak indult, előadásait kénytelen volt rövidebbre fogni. Betegsége idején az 1923-ban megkezdett önéletrajzát (Mein Lebensgang – Életutam) folytatta, de ezt a művét végül nem sikerült befejeznie. 1925. március 30-án hajnalban elhunyt.
Leírás