A szőke ciklon Rejtő Jenő
A kőszívű ember fiai - Osiris Diákkönyvtár Jókai Mór
A vágy nem öregszik Gaál Mária
Anne az élet iskolájában - Lucy Maud Montgomery
Drága édesanyám - 14 megható történet arról, aki a legfontosabb
A legnagyobb hülyeség, amit az életben csináltál Mészáros Dorka
Két utazás Erdélyben - Úti jegyzetek, 1989 (új kiadás) Polcz Alaine
A per Franz Kafka
Sárbogárdi Jolán - A test angyala (új kiadás) Parti Nagy Lajos
De szép ez az élet! Janikovszky Éva
Túlságosan zajos magány Bohumil Hrabal
Mosolyogni tessék! Janikovszky Éva
Befejezhetetlen (4. kiadás) Polcz Alaine
Ponyvamesék Vavyan Fable
A Pendragon-legenda - Időkapu könyvek Szerb Antal
Szabad a szerelem Tessa Hadley
Szegény emberek Móricz Zsigmond
Ami a szíveden Renáta W. Müller
Lady Harriet, az üldöző - Tanglewood 3. Rachael Anderson
Chaser - Üldözés (A csehó 3.) Kylie Scott
Soulless - Megbánás nélkül - King 4. T. M. Frazier
Erdély aranykora - JÓKAI MÓR
A láthatatlan ember Gárdonyi Géza
Amikor isten volt a császár Julie Otsuka
Az esemény Annie Ernaux
A holdfényes tengeren túl Julianne MacLean
Emily forever - Maria Navarro Skaranger
Fekete szív Fritsi Péter
Édes Palacsinta - Durian Sukegawa
Egyél, ha bánt az élet! Rozán Eszter
Márai Sándor
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Leírás