A vágy nem öregszik Gaál Mária
Anne az élet iskolájában - Lucy Maud Montgomery
Drága édesanyám - 14 megható történet arról, aki a legfontosabb
A legnagyobb hülyeség, amit az életben csináltál Mészáros Dorka
Mosolyogni tessék! Janikovszky Éva
Befejezhetetlen (4. kiadás) Polcz Alaine
A Pendragon-legenda - Időkapu könyvek Szerb Antal
Szabad a szerelem Tessa Hadley
Két utazás Erdélyben - Úti jegyzetek, 1989 (új kiadás) Polcz Alaine
A per Franz Kafka
Sárbogárdi Jolán - A test angyala (új kiadás) Parti Nagy Lajos
De szép ez az élet! Janikovszky Éva
Ami a szíveden Renáta W. Müller
Chaser - Üldözés (A csehó 3.) Kylie Scott
Soulless - Megbánás nélkül - King 4. T. M. Frazier
Erdély aranykora - JÓKAI MÓR
Lady Harriet, az üldöző - Tanglewood 3. Rachael Anderson
A láthatatlan ember Gárdonyi Géza
Az esemény Annie Ernaux
A holdfényes tengeren túl Julianne MacLean
Emily forever - Maria Navarro Skaranger
Amikor isten volt a császár Julie Otsuka
Fekete szív Fritsi Péter
Édes Palacsinta - Durian Sukegawa
Egyél, ha bánt az élet! Rozán Eszter
Mi és ők - Az orosz eszme töténete - Helikon zsebkönyvek 136. Bengt Jangfeldt
A kincses sziget - Trubadúr Zsebkönyvek 65. R. L. Stevenson
Kurázsi mama és gyermekei - Bertolt Brecht
Két nap az élet - Robert Merle
A Mézga család Rigó Béla
Márai Sándor
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Leírás