Beszterce ostroma - Mikszáth Kálmán
A tót atyafiak - A jó palócok Mikszáth Kálmán
Rokonok - Talentum diákkönyvtár Móricz Zsigmond
Csongor és Tünde - Talentum DIákkönyvtár (új kiadás). Vörösmarty Mihály
Szent Péter esernyője - Mikszáth Kálmán
Édes Anna - Talentum Diákkönyvtár Kosztolányi Dezső
A Sárga Garnizon Rejtő Jenő
Légy jó mindhalálig - Móricz Zsigmond
Anyegin - Puskin
Új Zrínyiász Mikszáth Kálmán
Járőr a Szaharában Rejtő Jenő
Goriot apó - Honoré De Balzac
Utazás a Föld középpontja felé Jules Verne
Puszták népe - Osiris Diákkönyvtár Illyés Gyula
Tonio Kröger, Mario és a varázsló - Talentum Diákkönyvtár Thomas Mann
Különös házasság - Osiris Diákkönyvtár Mikszáth Kálmán
Tartuffe / A fösvény / Képzelt beteg - Osiris Diákkönyvtár Moliére
Isteni színjáték - Talentum Diákkönyvtár (új kiadás) Dante Alighieri
Ábel Amerikában - Tamási Áron
A sötétség mélyén - Trubadúr Zsebkönyvek 62. Joseph Conrad
Ivan Gyenyiszovics egy napja - Trubadúr Zsebkönyvek 48. Alekszandr Szolzsenyicin
Római egyes - Magvető Zsebkönyvtár Rubin Szilárd
Harcosok klubja - Helikon Zsebkönyvek 94. (új kiadás) Chuck Palahniuk
A koppányi aga testamentuma Fekete István
A pokol zsoldosai Rejtő Jenő
Egri csillagok Gárdonyi Géza
Állatfarm (új kiadás) George Orwell
Mögöttem a jövő - Aux Eliza
A Mézga család Rigó Béla
Ördögi kislexikon Bierce, Ambrose
Arany János
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.