Hősöm tere (új kiadás) Parti Nagy Lajos
A diákotthon Szerhij Zsadan
Találkozunk augusztusban - Gabriel García Márquez
Lady Chatterley szeretője - Érzelmes klasszikusok D. H. Lawrence
Regényélet (új kiadás) Guillaume Musso
A herceg és a lányka Mörk Leonóra
Drakula (új kiadás) Bram Stoker
Alkonynapló Oravecz Imre
Tökéletes napok Jacobo Bergareche
A vendégszoba Helen Garner
Klara és a Nap Kazuo Ishiguro
A soha fel nem engedő föld Inkeri Markkula
Most élsz Bauer Barbara
Farkasvér Kerstin Ekman
Féltékenyek - Garrenek műve 2. Márai Sándor
Az állomás Alex Schulman
Az örök székely Magyary Ágnes
Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél Irene Solà
A felnőttek hazug élete (új kiadás) Elena Ferrante
Prímszámok hóesésben Bödőcs Tibor
Éjjeli árnyak Leila Mottley
Római történetek Jhumpa Lahiri
A pacsinkógolyók Elisa Shua Dusapin
És reggel jönnek az oroszok Iulian Ciocan
A lélek beszéde - Írások a magyar nyelvről Kosztolányi Dezső
Az elvesztett emlékek lámpása Hiiragi Sanaka
Cím nélkül Vámos Miklós
Ridegség - Határhelyzetek Martyna Bunda
Az első ember - Helikon Zsebkönyvek 143. Albert Camus
A füzettolvaj Gianni Solla
Szabó Magda
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
Leírás