Toldi - Arany János
A nagyenyedi két fűzfa és más elbeszélések - Jókai Mór
Rab ember fiai - Talentum Diákkönyvtár Móra Ferenc
Beszterce ostroma - Mikszáth Kálmán
A tót atyafiak - A jó palócok Mikszáth Kálmán
Tanár úr kérem - Válogatott írások Karinthy Frigyes
Csongor és Tünde - Talentum DIákkönyvtár (új kiadás). Vörösmarty Mihály
Édes Anna - Talentum Diákkönyvtár Kosztolányi Dezső
Szigeti veszedelem - Zrínyi Miklós
Anyegin - Puskin
Légy jó mindhalálig - Móricz Zsigmond
Bori és a kalandos szafari - Barátnőm, Bori Julia Boehme
Goriot apó - Honoré De Balzac
Emil és a detektívek - Talentum Diákkönyvtár Erich Kastner
Kincskereső kisködmön Móra Ferenc
A kis herceg - Puha (40. kiadás) Antoine de Saint-Exupéry
Utazás a Föld középpontja felé Jules Verne
Túl a feketén Claire Castillon
Hope Was Here - Itt járt Hope Joan Bauer
Batman: Gotham védelmezője - Háttérsztorik Matthew K. Manning
Lassie hazatér - Eric Knight
A koppányi aga testamentuma Fekete István
Vuk Fekete István
Idődetektívek 10. - Csalás Olümpiában Fabian Lenk
Idődetektívek 13. - Hannibál, az elefántok ura Fabian Lenk
Idődetektívek 22. - Titkos jelek Pompejiben Fabian Lenk
Idődetektívek 14. - A szamuráj esküje (új kiadás) Fabian Lenk
Idődetektívek 18. - Caesar és a nagy összeesküvés Fabian Lenk
Idődetektívek 07. - Kleopátra és a kobra (új kiadás) Fabian Lenk
Rumini és a szellemhajó - Most én olvasok! 4. szint Berg Judit
Mikszáth Kálmán
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Leírás