MAGYAR NÉPMESÉK II. kötet - Benedek Elek
Az ókori Róma - Mi MICSODA Olvasó Christina Braun
Foci - Mi MICSODA Olvasó Kiss Tibor Noé
Doktor Szuri az állatkertben Dávid Ádám
A lány, aki megrajzolta az álmait Linda Elovitz Marshall
Menő trükkök a betűkkel
Te vagy a legjobb barátom! Britta Sabbag, Eefje Kuijl
Mandalák és színezők - Víziállatok Foglalkoztató
Tiszavirágok Madarász Éva
Abrakadabra és máris kész! - Mese a varázslatos rendrakásról Stefanie Dahle
MAGYAR NÉPMESÉK I. kötet - Benedek Elek
A varázslatos barát - Szemfüles Szemfényvesztők 4. Neil Patrick Harris
Te ezt még úgysem érted… Janikovszky Éva
Szeretünk téged! Farkas Nóra
Nyúl Péter világa - A fogtündér
Anyakönyv Apakönyv - Mesélj nekem
A hattyú jóslata Holly Webb
A vidrák éneke Holly Webb
A kis herceg Antoine de Saint-Exupéry
Micimackó meg én Jeanne Willis
Hajsza a szuperlabirintusban - Szuperegerek - Különkiadás - több mint 50 rejtvénnyel! Geronimo Stilton
Színezőfüzet tetkókkal - Mancs őrjárat
Öreg néne őzikéje Fazekas Anna
Ideafix és a Druida - Ideafix és a rebellisek 5. M. Choquet
Minden jó, ha a vége hó! - Cinnfordi kalandok Tea Stilton
A rebellisek cirkuszolnak - Ideafix és a rebellisek 4. C. Bacconnier, S. Lecocq, Y. Coulon
Mary Poppins a parkban - L. Travers
Születés Bartos Erika
Mary Poppins kinyitja az ajtót - Mary Poppins - P. L. Travers
Kányádi Sándor
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
Leírás