Regényélet (új kiadás) Guillaume Musso
A herceg és a lányka Mörk Leonóra
Drakula (új kiadás) Bram Stoker
Alkonynapló Oravecz Imre
Tökéletes napok Jacobo Bergareche
A vendégszoba Helen Garner
Klara és a Nap Kazuo Ishiguro
Hősöm tere (új kiadás) Parti Nagy Lajos
A soha fel nem engedő föld Inkeri Markkula
Most élsz Bauer Barbara
Farkasvér Kerstin Ekman
Féltékenyek - Garrenek műve 2. Márai Sándor
Az állomás Alex Schulman
Az örök székely Magyary Ágnes
Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél Irene Solà
Gyönyörű romlásom Bruck Edit
Prímszámok hóesésben Bödőcs Tibor
Éjjeli árnyak Leila Mottley
Római történetek Jhumpa Lahiri
A pacsinkógolyók Elisa Shua Dusapin
És reggel jönnek az oroszok Iulian Ciocan
A felnőttek hazug élete (új kiadás) Elena Ferrante
Az elvesztett emlékek lámpása Hiiragi Sanaka
Cím nélkül Vámos Miklós
Ridegség - Határhelyzetek Martyna Bunda
Az első ember - Helikon Zsebkönyvek 143. Albert Camus
A füzettolvaj Gianni Solla
A lélek beszéde - Írások a magyar nyelvről Kosztolányi Dezső
Érzelmek iskolája - Gustave Flaubert
Helyszínelés Nádas Péter
Carlos Ruiz Zafón
Carlos Ruiz Zafón (1964. szeptember 25. Barcelona) spanyol író, forgatókönyvíró.
Carlos Ruiz Zafón Barcelonában született, a Gaudí által tervezett Sagrada Família árnyékában nőtt fel. A Sarriái Jezsuita iskolába járt: az intézménynek egy, vörös téglából épült, tornyokkal és titkos járatokkal ellátott gótikus kastély adott helyet, amely az író vallomása alapján jelentősen felkorbácsolta a fantáziáját, és arra ösztönözte, hogy rejtélyes történetek írjon, amelyekkel már 10 évesen osztálytársait szórakoztatta.
Az iskolák befejezése után először egy barcelonai reklámügynökségnél dolgozott, de már 1994-ben Los Angelesbe költözött, és minden idejét az írásnak szentelte. A regényírás mellett forgatókönyíróként és az El País, valamint a La Vanguardia című spanyol napilapoknak dolgozott.
Az 1990-es években ifjúsági prózával próbálkozott: 1993-ban jelent meg első regénye, az El príncipe de la niebla (A köd hercege), amiért megkapta az Edebé irodalmi díjat az ifjúsági irodalom kategóriában, majd további három ifjúsági olvasmányt adott ki (El palacio de la medianoche, Las luces de septiembre, és a Marina).
2001-ben jelentette meg első, felnőtteknek szóló regényét La sombra del viento címmel (A szél árnyéka). A regény kiadásakor nem keltett nagy érdeklődést, de aztán rövid időn belül a spanyol bestseller-listák élére került, majd hatalmas nemzetközi sikert aratott: a könyvet több mint negyven nyelvre fordították le. A La Vanguardia a könyvet 2002-ben az év könyvének jelölte. A regényt később trilógiává bővítette, El cementerio de los libros olvidados (Az elfeledett könyvek temetője) néven. Az El juego del ángel (Angyali játszma) 2008-ban, az El prisionero del cielo (A mennyország fogságában) 2011-ben jelent meg.
Zafón nem pusztán kiemelkedő író, hanem tehetséges zenész is. Mielőtt író lett volna, zenészként is dolgozott, többek között tv-sorozatok filmzenéinek komponálásával foglalkozott. Az utóbbi években csupán a maga és barátai szórakoztatására szerez zenét; közülük néhány, amelyet két könyvéhez, a Szél árnyékához és az Angyali játszmához írt - hogy az olvasók még jobban átélhessék a regények misztikus világát -, meghallgathatók a szerző honlapján.
Leírás