Kossuth Kiadó

A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt Szikra Könyvkiadó néven alapította Szegeden. A világháború után átvette Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. és a Stádium Rt. nyomdáját, s 1945–1948 között a Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. néven működött. Az 1948-as államosítás nyomán külön váltak a nyomdák, a lap- és könyvkiadók, azok a rendszerváltásig (1989) külön működtek.
Szikra Kiadó (1944–1956)

Még fel sem szabadult az ország teljes területe, amikor 1944-ben Szegeden az első szabad magyar könyvkiadó Szikra Kiadó néven megalakult. A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége első szegedi ülésén, 1944. november 7-én alapította meg. A szervezéssel Vas Zoltánt, a tematikai terv összeállításával Révai Józsefet bízták meg. A kiadó ügyeit Sulyok Béla és Háy Károly László intézték.

Szeged közvetlen felszabadítása harcok nélkül történt, üzemképes nyomdák, papírkészletek álltak rendelkezésre, és Vas Zoltán máris nyomdába adhatta – a korábban a moszkvai Idegen nyelvű Kiadónál már magyarul megjelent – Tizenhat év fegyházban című művét. A gyomai Kner nyomda jelentette meg Sztálin rövid életrajzát, míg a pécsi Új Dunántúl nyomdája A Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét. A felszabadulás utáni első, 1944. október 24-én forgalomba került könyv mégis egy Magyar–orosz zsebszótár volt, a Szegedi Nyomda és Könyvkiadó Rt. kiadásában. Vas Zoltán könyvén, a Sztálin-életrajzon és A Szovjetunió Kommunista Pártjának története című kiadványokon kiadóként a Magyar Kommunista Párt szerepelt. Szikra impresszummal elsőként Gerő Ernőnek az 1944. november 7-én Szegeden tartott nagygyűlési beszéde jelent meg: Lesz magyar újjászületés címmel.

A kiadó Budapestre költözésével a Szikra Lapvállalatok nevet vette fel s vezetésével Cserépfalvi Imre baloldali irányultságú kiadótulajdonost bízták meg. Jogilag a vállalat helyzetét részvénytársaság megalakításával rendezték. A Szikra Kiadó nemcsak aktuális politikai brosúrákkal és agitációs művekkel kapcsolódott be a szellemi életbe, hanem irodalmi művek megjelentetésével is. 1945-ben adta ki Lukács György Írástudók felelőssége című kötetét, Révai József Ady-tanulmányát, Háy Gyula színműveit, Déry Tibor A tengerparti nyár című művét, Nagy Lajost és másokat. 1950-ben ötszázhét könyvet adott ki tíz és félmillió példányban. A Szikra-könyvek csaknem mind a marxizmus–leninizmus klasszikusait és a politikai irodalom számottevő műveit adták közre.

1956-ban megszűnt a Szikra Könyvkiadó, belőle a Gondolat Könyvkiadó alakult meg 1957-ben.
Szikra Könyv- és Propagandaterjesztő Vállalat 1950 augusztusában alakult a Szikra Kiadó könyvterjesztő részlege és az MDP Propagandaanyag Terjesztése egyesítéséből. A Szikra könyvesbolt-hálózatban könyveket, ezenkívül az MDP propaganda- és oktatási anyagait, folyóiratait terjesztették. 1951-ben a könyvterjesztési részleg az Állami Könyvterjesztő Vállalattal egyesült, majd 1956-ban beolvadt a Kossuth Könyvkiadóba.

A magyar könyvkiadást és nyomdaipart súlyos veszteségek érték a háború éveiben, alig volt működőképes nyomdaüzem, nagy könyvraktárak égtek el. A Szikra Kiadó 1945 januárjában Budapestre költözött, és lefoglalta a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.-t és a Stádium Rt.-t. Székhelyéül a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Honvéd utcai nyomdáját választotta, ekkor már Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. néven.

Az egyik legnagyobb múltú budapesti kiadó és nyomda, amelynek eredete 1883-ig, Wilckens és Waidl nyomdájáig megy vissza. Legismertebb és legnagyobb jelentőségű kiadványa a 18 kötetes A Pallas nagy lexikona volt. Az 1920-as évek elején a katolikus érdekeltségű Központi Sajtóvállalat szerezte meg a részvények nagy hányadát, 1936-ban pedig a Stádium Rt. (Stádium Irodalmi és Nyomdai Vállalat) olvadt be a vállalatba..

A Stádium Rt. irányítása alatt a Pallas továbbra is a legnagyobb nyomdák egyike volt, leginkább közigazgatási és propaganda-nyomtatványokat adtak ki. 1944 őszén a Pallas vezetőségének tagjai néhány dolgozóval és a nyomdai géppark legértékesebb részével valamint a nyomda jelentős összegű készpénzével Nyugatra emigráltak. Budapest ostroma idején a nyomda több részlege is komoly károkat szenvedett, vagy teljesen megsemmisült. 1945-ben vette át az irányítást a Szikra Kiadó.

A Szikra Kiadó 1956-ban felvette a Kossuth Könyvkiadó nevet. Az MSZMP kiadójává vált, jelentős állami támogatást kapott a kiadásra és a terjesztésre. A következő periodikumokat gondozták: Társadalmi Szemle, Pártélet, Párttörténeti Közlemények, Béke és Szocializmus, Nemzetközi Szemle, Univerzum, Nők Magazinja, Dióhéj. Az 1948-as márciusi államosítás után a nyomdák, a kiadók és a lapkiadók különváltak, megszűnt a régi Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. műhely jellege, amely még 1945–1948-ig a Szikra Irodalmi és Nyomdai Rt.-ben megvolt, annak ellenére, hogy a háború után megmaradt gépparkkal csodákat művelni nem lehetett. 1948-ig szoros volt a Szikra Kiadó szerkesztőinek, a lapkiadók szerkesztőinek kapcsolata a nyomdászokkal, amely nemcsak a kiadók és a nyomdászok kölcsönös megbecsülését jelentette, hanem munkájuk közvetlen összehangolását is. A továbbiakban a Szikra, majd a Kossuth Kiadó teljesen elvált a Szikra/Kossuth Nyomdától. Pl. a Társadalmi Szemle c. folyóiratot csak 1946-tól 1950. februárig nyomtatták a Szikra Nyomdában.

A Kossuth Kiadó kéziratként terjesztett iroda- és bolthálózata révén bizalmas, tájékoztató jellegű kiadványokat felső- és középszintű vezetők részére. Filozófiai, ismeretterjesztő könyveket is adtak ki. 1989-ben a kiadó az MSZP tulajdonába került, 1993. október 1-től Kft.-ként, ma már Kossuth Kiadó Zrt.-ként működik. A mai Kossuth Kiadó zárt körű részvénytársaság jogilag 1996 decemberében lett alapítva, jogelődje nincs. A széles körű ismeretterjesztés hagyományának folytatója, többszörös profilbővítések és váltások mellett is. Útikönyveket, albumokat, hangoskönyveket, természettudományos és filozófiai, művelődéstörténeti, történelmi tárgyú műveket, szépirodalmi sorozatokat, festészeti albumokat, gyermekmeséket, lektűröket ad ki.

A Kossuth kiadói csoport tagjai az Új Könyvbarát Kft., Ventus Libro Kiadó, Noran Libro Kiadó és a Naphegy Kiadó.

1956-ban a Szikra Nyomda a Kossuth Nyomda nevet vette fel. Lengyel Lajos igazgató vezetése idején (1949–1969) a nyomda a lapgyártásról és a vegyes nyomtatványok előállításáról áttért a könyvgyártásra. Lengyel kiemelkedő szakmai és művészeti irányításának húsz éve alatt a Kossuth Nyomda a Szép Magyar Könyv versenyeken a legtöbb díjat nyerte el. Különös súlyt helyezett a nyomtatványok gondos, igényes kivitelezésére. Számos könyve külföldön is jelentős szakmai elismerésben részesült. Kiemelkedőek síknyomással készült művészeti könyvei, a bibliofil jellegű Helikon Klasszikusok kötetei, Balzac Pajzán históriák című művének nyomdatechnikai megoldása.

Forrás: wikipédia