Elon Musk: Az ember, aki meghatározza a tudományt - Zseni vagy szélhámos? Olivier Lascar

Elon Musk: Az ember, aki meghatározza a tudományt - Zseni vagy szélhámos? Olivier Lascar

A MARS GYARMATOSÍTÁSA, ÖNVEZETŐ AUTÓK, AGYBA ÜLTETETT CHIPEK ELON MUSK: ZSENI VAGY SZÉLHÁMOS?

Manapság már nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Musk-jelenséget.

Elon Musk felvásárolja a Twittert, mer nagyot álmodni, és azzal kecsegteti az emberiséget, hogy hamarosan elhagyjuk a Földet, irány a Mars! Néhány év alatt megvetette a lábát a jelenkori tudomány valamennyi kiemelkedő területén. Forradalmasítja az űrszektort a SpaceX-szel, a mesterséges intelligencia szószólója, a számítógép és az agy közvetlen összekapcsolásával át akarja alakítani az idegtudományt, és vezető szerepet játszik a kriptovaluták fejlesztésében. De vajon létezik-e összefüggő tudományos gondolat e mögött a hatalmas innovációs kuszaság mögött? Melyek azok a fontos technológiai, biológiai, informatikai alapelvek, amelyeket Musk mindinkább háttérbe szorít? Melyek azok a problémák, amelyek felett Elon Musk átsiklik, mert azok akadályoznák jövőbe vetített látomásait? Olivier Lascar tudományos újságíró alaposan kielemzi a csúcstechnológiai világ legfelkapottabb személyiségének terveit.

Részlet
2019. július 16-án San Franciscóban, az új technológiáknak szentelt eseményen Musk végül elárulta, mi jár a fejében. Jelen esetben az, hogy mikrochipet ültessen be emberek koponyájába. A miniatürizálás apró ékkövét, amely több mint háromezer mikroelektródájával csatlakozna az agy felszínéhez, vagyis az agykéreghez. Mi célból? A vállalkozó szerint azért, hogy "létrehozzunk egyfajta szimbiózist a mesterséges intelligenciával", és a technológiával "feljavított" embereket ne múlja felül az MI. "Képesek vagyunk egy teljes agy-gép interfész létrehozására", lelkendezett Musk. Az elképzelés lényege az, hogy az egyes elektródák az agyhoz csatlakoztatva képesek rögzíteni a rajtuk áthaladó elektromos jeleket. Ezt az információt egy erre a célra kifejlesztett algoritmus dekódolhatja, majd felhasználható lesz egy számítógép vagy gép vezérlésére. Így lehetne gondolat útján működtetni egy okostelefont vagy egy kerekesszéket.

De ez még nem minden! A Neuralink implantátumával gyógyítani lehetne az idegrendszeri betegségeket is. Hiszen ha az implantátum képes az agyból érkező jelek fogadására, akkor jelek küldésére is. Ezért képes kiküszöbölni a pszichiátriai betegségekben vagy mozgásszervi fogyatékosságokban szerepet játszó neuronális működési zavarokat. Ez lenne a rövid távú program. De Musk természetesen messzebbre tekint. San Franciscóban kifejtette: az a cél, hogy az implantátumok rendkívül biztonságosak legyenek, és korrekciós műtéttel beépíthessék azokat például olyan emberekbe, akik kognitív (megismerési, információfeldolgozási és gondolkodási) képességeiket szeretnék növelni. Nyelvtanulás pillanatok alatt? Hihetetlen ígéretek - amelyeket a következő oldalakon tárgyalunk -, de Elon úgy véli, hogy nagyon gyorsan valóra válnak: a neurális csipkét, ezt az elképesztő lehetőségeket rejtő technológiát "reményeink szerint a jövő év vége előtt beültethetjük egy emberbe".

Szerzőről
A mérnöki végzettségű Olivier Lascar jelenleg újságíróként dolgozik, 2012 óta a Sciences et Avenir című népszerű tudományos magazin főszerkesztője.