A nagymamám azt üzeni, bocs - Fredrik Backman
Bezzeg a másik élete Kelly Harms
A SÁRGA története 2. - Col O. Broox
A kis szöuli fazekasműhely - Globál Jon Szomin
Apák könyve Vámos Miklós
Nancy választása - Marie Benedict
Két város regénye - Érzelmes klasszikusok Charles Dickens
Utána tánc - Karcsú Könyvek Vámos Miklós
Szépfiú - Érzelmes klasszikusok Guy De Maupassant
Semmi különös Nicole Flattery
Akik a hóba vetnek - Globál Tina Harnesk
Színház - W. Somerset Maugham
Hány csillag az égen? Edith Buck
Riot House - Botránybarlang - Angyali ördögök 1. Callie Hart
Reminders of Him - Emlékek róla Colleen Hoover
A szín hallgatása - Typotex Világirodalom Narine Abgarjan
Miért bolyong a hold - Ír nomád népmesék Oein DeBhairduin
Vadászat felvevőgéppel Gerald Durrell
Minján - Találkozásaim ortodox zsidókkal J. S. Margot
Aranyalma - Ostrom és szerelem Budán - Benedek Szabolcs
Vadak a vadonban Gerald Durrell
Háborgó csend Raynor Winn
Várakozás Ha Jin
Lány a háborúban Sara Novic
A részeg erdő Gerald Durrell
A piknik és egyéb kalamajkák Gerald Durrell
Az álarcos zongorista Koronczi Zsolt
Markurellék - Wadköpingi történetek - Hjalmar Bergman-életműsorozat Hjalmar Bergman
Soha többé nélkülem - Feelgood-sorozat Maud Ankaoua
A Londoni Szeánsz Társaság Sarah Penner
Milan Kundera
Milan Kundera (1929. április 1. - 2023. július 11.) 1993-tól már csak francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista.
Apja, Ludvík Kundera (1891–1971) híres zongorista, zenetudós volt. Milan Kundera az egyetem előtt kétkezi munkásként és dzsessz-zenészként dolgozott. A prágai Károly Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott. Elsősorban a reneszánsz nagyjai, Boccaccio és Rabelais, a huszadik századi írók, gondolkodók közül pedig Musil, Gombrowicz, Broch, Kafka és Heidegger munkássága volt rá nagy hatással. Tagja volt a Literarni Noviny és a Listy című irodalmi folyóiratok szerkesztőségének. 1948-ban sok értelmiségihez hasonlóan lelkesen csatlakozott a kommunista párthoz, de miután tiltakozott a pártban kialakuló személyi kultusz ellen, 1950-ben kizárták. Miután 1952-ben diplomázott, a Prágai Film és Előadóművészeti Akadémián világirodalmat tanított. 1956-ban lépett be újra a pártba.
Irodalmi pályafutása költőként indult. Az ötvenes években megjelent három verseskötete meg is hozta számára az elismertséget. Első regénye, a Tréfa, melyben a sztálinizmus visszáságaival foglalkozott, 1965-ben látott napvilágot. A regény ifjú hőse, Ludvík Jahn tréfából egy képeslapot küld kedvesének, melyen többek közt Trockijt élteti. Csehszlovákia ortodox pártvezetése azonban nem ismerte a tréfát: Ludvikot kizárták a pártból, kirúgták az egyetemről, karrierje derékba tört. Regényével Kundera hatalmas botrányt kavart, és a párt tett is róla, hogy a Tréfa eltűnjön a könyvesboltok és a könyvtárak polcairól.
Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, így a bukás után ő sem kerülhette el hőse sorsát. Kizárták a pártból, elbocsátották állásából, és általában eltiltották a tanítástól. Természetesen nem is publikálhatott.
Második regénye, Az élet máshol van (1973) a publikációs tilalom miatt Párizsban jelent meg francia nyelvű kiadásban. Kundera művében a kelet-közép-európai társadalmakat elemzi. A regény főhősének életével és halálával Kundera egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnőtt generáció életét szimbolizálja.
1975-ben Franciaországba emigrált, ahol még a rennes-i egyetem vendégprofesszora lett. Ekkor látott napvilágot a még 1972-ben Csehszlovákiában írt Búcsúkeringő című regénye.1979-ben A nevetés és felejtés könyve című regénye miatt megfosztották cseh állampolgárságától. 1981 óta francia állampolgár. Feleségével, Vera Hrabankovával él Párizsban.
Leírás