Gyermeklélektan Bärbel Inhelder, Jean Piaget
Hogyan termesszünk fügét? - Több mint 30 finom fajta, amely önmagát termékenyíti meg Christoph Seiler
Szupernövények - 84 cserje, fa és évelő Elke Schwarzer
Elvesztett szavaink kisszótára - A magyar nyelvből évszázadok alatt kihalt 6250 szó és szójelentés magyarázata Kiss Gábo
Cicagazdi leszek!
Kutyagazdi leszek!
A dinoszauruszok ősi világa
Menő trükkök a betűkkel
Szexturizmus Dr. Czibulka Zoltán
Az első 1000 szavam a tudomány világából – Magyar-Angol
Konrad Zacharias Lorenz
Konrad Zacharias Lorenz (Bécs, 1903. november 7. – Bécs, 1989. február 27.) osztrák zoológus, ornitológus, az úgynevezett klasszikus összehasonlító magatartás kutatás úttörője, illetve a modern etológia egyik megalapítójának is szokták nevezni. Ő maga ezt a kutatási területet 1949-ig „állatpszichológiának” hívta, és a német nyelvterületeken őt tekintik e terület alapító atyjának. 1973-ban Karl von Frisch-sel és Nikolaas Tinbergennel megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kapott az „egyéni és szociális viselkedésminták felépítésével és működésével kapcsolatos felfedezéseiért“.
Rupert Riedllel és Gerhard Vollmerrel együtt Lorenz az evolúciós ismeretelmélet egyik megalapozója, az 1941-es „Kant tanítása az a prioriról, a jelen biológiájának tükrében” című folyóiratcikke iránymutatóvá vált ezen a területen. Önmaga által saját fő művének tartott „A tükör hátoldala” című könyvében dolgozta ki alaposabban elképzeléseit a genetikus háttérnek és a civilizációnak az emberi tudatra gyakorolt hatásairól. Idősebb korában mint társadalomkritikus közéleti szerepet is vállalt, és Ausztriában a zöld mozgalom egyik vezető alakja lett.
Leírás