Fekete szív Fritsi Péter
Emily forever - Maria Navarro Skaranger
Amikor isten volt a császár Julie Otsuka
Az esemény Annie Ernaux
A holdfényes tengeren túl Julianne MacLean
Édes Palacsinta - Durian Sukegawa
Egyél, ha bánt az élet! Rozán Eszter
A Cuban Girl’s Guide to Tea and Tomorrow - A teázás és a jövő rejtelmei Laura Taylor Namey
Náluk keresd Jolánt! Hemda Weiss
A láthatatlan ember Gárdonyi Géza
Erdély aranykora - JÓKAI MÓR
Lady Harriet, az üldöző - Tanglewood 3. Rachael Anderson
Chaser - Üldözés (A csehó 3.) Kylie Scott
Soulless - Megbánás nélkül - King 4. T. M. Frazier
A Pendragon legenda (új kiadás) Szerb Antal
A kék fotel Deés Szilvi
Az arany ember - Jókai Mór
Úri muri - Móricz Zsigmond
A Folyó Rosa Liksom
Két utazás Erdélyben - Úti jegyzetek, 1989 (új kiadás) Polcz Alaine
A per Franz Kafka
Sárbogárdi Jolán - A test angyala (új kiadás) Parti Nagy Lajos
De szép ez az élet! Janikovszky Éva
Túlságosan zajos magány Bohumil Hrabal
Mosolyogni tessék! Janikovszky Éva
Befejezhetetlen (4. kiadás) Polcz Alaine
Ponyvamesék Vavyan Fable
A Pendragon-legenda - Időkapu könyvek Szerb Antal
Szabad a szerelem Tessa Hadley
Igenis vannak csodák! Dr. Gyarmati Andrea
Milan Kundera
Milan Kundera (1929. április 1. - 2023. július 11.) 1993-tól már csak francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista.
Apja, Ludvík Kundera (1891–1971) híres zongorista, zenetudós volt. Milan Kundera az egyetem előtt kétkezi munkásként és dzsessz-zenészként dolgozott. A prágai Károly Egyetemen zenetudományt, irodalmat, filmművészetet és esztétikát hallgatott. Elsősorban a reneszánsz nagyjai, Boccaccio és Rabelais, a huszadik századi írók, gondolkodók közül pedig Musil, Gombrowicz, Broch, Kafka és Heidegger munkássága volt rá nagy hatással. Tagja volt a Literarni Noviny és a Listy című irodalmi folyóiratok szerkesztőségének. 1948-ban sok értelmiségihez hasonlóan lelkesen csatlakozott a kommunista párthoz, de miután tiltakozott a pártban kialakuló személyi kultusz ellen, 1950-ben kizárták. Miután 1952-ben diplomázott, a Prágai Film és Előadóművészeti Akadémián világirodalmat tanított. 1956-ban lépett be újra a pártba.
Irodalmi pályafutása költőként indult. Az ötvenes években megjelent három verseskötete meg is hozta számára az elismertséget. Első regénye, a Tréfa, melyben a sztálinizmus visszáságaival foglalkozott, 1965-ben látott napvilágot. A regény ifjú hőse, Ludvík Jahn tréfából egy képeslapot küld kedvesének, melyen többek közt Trockijt élteti. Csehszlovákia ortodox pártvezetése azonban nem ismerte a tréfát: Ludvikot kizárták a pártból, kirúgták az egyetemről, karrierje derékba tört. Regényével Kundera hatalmas botrányt kavart, és a párt tett is róla, hogy a Tréfa eltűnjön a könyvesboltok és a könyvtárak polcairól.
Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as prágai tavasz eseményeiben, így a bukás után ő sem kerülhette el hőse sorsát. Kizárták a pártból, elbocsátották állásából, és általában eltiltották a tanítástól. Természetesen nem is publikálhatott.
Második regénye, Az élet máshol van (1973) a publikációs tilalom miatt Párizsban jelent meg francia nyelvű kiadásban. Kundera művében a kelet-közép-európai társadalmakat elemzi. A regény főhősének életével és halálával Kundera egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnőtt generáció életét szimbolizálja.
1975-ben Franciaországba emigrált, ahol még a rennes-i egyetem vendégprofesszora lett. Ekkor látott napvilágot a még 1972-ben Csehszlovákiában írt Búcsúkeringő című regénye.1979-ben A nevetés és felejtés könyve című regénye miatt megfosztották cseh állampolgárságától. 1981 óta francia állampolgár. Feleségével, Vera Hrabankovával él Párizsban.
Leírás