A szőke ciklon Rejtő Jenő
Ami a szíveden Renáta W. Müller
Szegény emberek Móricz Zsigmond
A kőszívű ember fiai - Osiris Diákkönyvtár Jókai Mór
A legnagyobb hülyeség, amit az életben csináltál Mészáros Dorka
A vágy nem öregszik Gaál Mária
Anne az élet iskolájában - Lucy Maud Montgomery
Drága édesanyám - 14 megható történet arról, aki a legfontosabb
Szabad a szerelem Tessa Hadley
A Pendragon-legenda - Időkapu könyvek Szerb Antal
Sárbogárdi Jolán - A test angyala (új kiadás) Parti Nagy Lajos
Túlságosan zajos magány Bohumil Hrabal
Két utazás Erdélyben - Úti jegyzetek, 1989 (új kiadás) Polcz Alaine
A per Franz Kafka
De szép ez az élet! Janikovszky Éva
Mosolyogni tessék! Janikovszky Éva
Befejezhetetlen (4. kiadás) Polcz Alaine
Ponyvamesék Vavyan Fable
Chaser - Üldözés (A csehó 3.) Kylie Scott
Erdély aranykora - JÓKAI MÓR
Soulless - Megbánás nélkül - King 4. T. M. Frazier
Lady Harriet, az üldöző - Tanglewood 3. Rachael Anderson
A láthatatlan ember Gárdonyi Géza
Az előretolt helyőrség Rejtő Jenő
Ádámcsutka - Szép Ernő
Esti Kornél Kosztolányi Dezső
Hrabal könyve - Magvető Zsebkönyvtár Esterházy Péter
Az elveszett cirkáló Rejtő Jenő
A gyertyák csonkig égnek (új kiadás) Márai Sándor
A kastély - Magvető zsebkönyvtár Franz Kafka
Jókai Mór
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.)
A márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-től 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Jókai Mór (1825–1904) református középnemesi családban született Komáromban. Az anyakönyvezéskor a Jókay Móric nevet jegyezték be, de 1848-ban demokratikus érzésű lévén az y-t i-re változtatta, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt. Ekkoriban kezdte el használni hivatalos írásokban és művei aláírásakor a rövidebb Mór utónevet is.
Iskoláit Pozsonyban (ahová az akkor szokásos módon cseregyerekként, német nyelvtanulás céljából küldték el), Pápán és Kecskeméten végezte. A pápai református kollégiumban ismerte meg Petőfi Sándort és annak unokatestvérét, Orlai Petrich Somát (a későbbi festőművészt); velük együtt vett részt az iskola önképzőkörének munkájában.Kecskeméten 1842–44 között jogot tanult. Két gyakorlati év után, mint oly sok köznemesi származású magyar irodalmár, ő is ügyvédi oklevelet szerzett. Sose volt szüksége arra, hogy hivatalt vállaljon, 1846-tól haláláig meg tudott élni írásművészetéből.
A rá következő évben Jókait nevezték ki a vezető, Életképek című irodalmi folyóirat szerkesztőjének. 1848. Augusztus 29.-én vette feleségül a nagy drámai színésznőt, Laborfalvy Benke Rózát.
Az 1848-as forradalom kitörésekor a fiatal szerkesztő lelkesen felvállalta a nemzet ügyét, melyért mind tollal, mind fegyverrel is harcolt. 1849 augusztusában jelen volt a világosi fegyverletételnél is. Az elkövetkezedő 14 évet Jókai, politikai gyanúsítottként élte, de talán ez volt életének legdicsőbb korszaka, mivel a tiltott és megalázott magyar nyelv rehabilitációjának szentelte magát, megalkotva nem kevesebb, mint 30 nagyszerű romantikus művet, számtalan mesekötetet, esszéket, és kritikákat. Ezen időszak alatt születtek olyan remekművek, mint az Erdély aranykora, ennek folytatása a Török világ Magyarországon, az Egy magyar nábob, majd a folytatása: Kárpáthy Zoltán, Janicsárok végnapjai, illetve a Szomorú napok.
1867-ben az osztrák-magyar kiegyezésénél a magyar alkotmány újbóli létrehozásánál Jókai aktívan kivette részét a politikából. Mint a Tisza kormány állandó támogatója, nemcsak a parlamentben, ahol 20 éven keresztül képviselte magát, de mint a kormányszervezet szerkesztője is hatékonyan tevékenykedett. Bár ő maga sosem lépett hivatalba, gyakran segítette ki a kormányt a nehéz helyzetekből.
1886. November 20.-án halt meg első felesége. 1897-ben a király nevezte ki a felsőház tagjának. 1899-ben országos botrányt kavaró házasságra lépett Nagy Bella 20 éves színésznővel. Jókai Mór 1904. Május 5.-én halt meg, és első felesége mellé, a Kerepesi úti temetőbe temették el.
Leírás