Identitásrablás Ron Cantor
Nő kék csillaggal Pam Jenoff
A végzet fegyvere - Roma Sub Rosa (új kiadás) Steven Saylor
Apró irgalmak Dennis Lehane
Pióca Hiron Ennes
Mrs. Quinn híres lesz Olivia Ford
Quo Vadis Henryk Sienkiewicz
Az elveszett ékszerek Kirsty Manning
Lázadó nők könyvesboltja Heidi Rehn
Mielőtt az emlékeid elhalványulnak Kavagucsi Tosikadzu
Védett terület Andrew Hunter Murray
A legnagyobb ajándék Paulo Coelho
Boszorkányok éve Margaret Meyer
Néha kiderül az ég Cécile Pivot
Talán majd legközelebb Cesca Major
Távol a világ zajától Thomas Hardy
Lúg / bővített kiadás - Mérő Vera
A rezidencia - Magánélet a Fehér Házban Kate Andersen Brower
Az elveszett szó Oya Baydar
Hard Land - Kemény vidék Benedict Wells
A fal túloldalán - Ikonikus Somfai Anna
Határeset Huncik Péter
Mesék a bátorságról Csóka Judit (szerk.)
Veszélyes gazdagság Ken Follett
Kalauz abszolút mindenhez Adam Rutherford, Hannah Fry
Ahol a tű átfér Véronique Mougin
Üvöltő szelek - Örök kedvencek Emily Bronte
Megfojtott virágok (filmes borító) David Grann
Az ígéret földje Ken Follett
Az idő foglyai Qiu Huadong
Budai Gina
A nevem Budai Gina. Az igazság az, hogy Budai Gina nem olyan régen született, mert eddig csak fantasy illetve horror regényeket írtam, semmi közöm nem volt a romantika műfajához. Szörnyeket alkottam, véres csatákba küldtem őket, mégis műfajt váltottam (természetesen a fantasy sosem hagy el, csak most szabadságra ment, de fogja a kezemet), mert van egy kis húgom, aki egyszer borzalmasan szomorú lett. Így kezdődött a Londoni történetek születése, hogy a testvérem nevessen, bár akkor csak egy novellaként indult, de mára kinőtte magát több kötetes regénnyé. A húgomé ez a történet, mégis úgy döntöttünk, hogy mások is ismerjék meg, és éppúgy nevessenek vagy éppen sírjanak rajta, ahogy mi tettük.
Budai Gina világa egészen kézzel fogható, néha úgy lehet érezni, hogy ez valóban megtörténhet, mégis talán jól esik olvasni, mert kiszakít a valós világból.
Szeretném a kedvenc Stephen King mondásomat itt megemlíteni: „Olvass sokat és írj sokat.”
Rám számtalan író hatással volt, főleg Charles Dickenset emelném, akiért rajongok, de amikor a Londoni történeteket írtam, nem támaszkodhatom a csodálatos dickensi nyelvezetre, csupán az érzelmekre, amiket belőlem mindig kivált. Természetesen, rengeteg fantasy íróért rajongok és falom a könyveiket (Brandon Sanderson, Robert Jordan, Dan Abnett), de ők inkább a sötétebb írásaimhoz mutatnak utat és adnak rengeteg lökést.
Leírás